Napkollektor Általános tájékoztató
Működésük igen egyszerű. A nap energiáját hasznosító kollektor elnyeli a napsugár által közvetített hőt és azt átadja a kollektorban keringő folyékony, fagyálló, jó hő közvetítő folyadéknak. Ez a folyadék egy hőcserélő tartályban átadja a többlet hőt a bojlerben tárolt víznek.
Vákuumcsöves kollektor: két üvegréteg között légmentes közeg biztosítja a kiváló hőszigetelést.
Rendszerek kiépítését tekintve , létezik gravitációs rendszer, melyben a hő közvetítő folyadék szabadon kering, nincs szükség szivattyúra, és vezérlő elektronikára. Fontos műszaki követelmény hogy a hőcserélő bojlert a kollektor szintje fölé kell szerelni, és a csővezetéknek viszonylag rövidnek kell lennie, maximum 6 m.
Ha ezek a feltételek nincsenek meg, akkor a keringető szivattyú és a vezérlés beépítése elkerülhetetlen.
Használati melegvíz elöállítás
Általános adatok a használati melegvíz felhasználásról:
Napkollektoros rendszerek általános követelményei:
A melegvíz-termelő napkollektoros rendszerek legfontosabb eleme maga a napkollektor. Ahhoz azonban, hogy a rendszer jól és jó hatásfokkal működjön, szükséges, hogy a többi elemet is gondosan válasszuk ki.
A napkollektor rendszer megvalósítása épületgépészeti tevékenység, a szerelési munkálatok hasonlóak a fűtés- és vízvezeték-szerelési munkákhoz. A felhasznált szerkezeti és szerelési anyagok többsége is megegyezik az ott alkalmazottakkal. Néhány különleges szempont azonban eltérő, melyeket fokozottan figyelembe kell venni.
Ezek a következők:
· A napkollektor rendszereknek nincs meghatározott, állandó teljesítménye. A kollektor által szolgáltatott energia pillanatról-pillanatra változhat a napsütéstől- és a léghőmérséklettől függően. Ezért a rendszer tervezésekor, méretezésekor napi, ill. időszakra átlagolt hasznosítható hőmennyiséggel kell számolni.
· A jó minőségi napkollektorok üresjárási hőmérséklete igen magas, elérheti a 180°C –t. Üresjárat mindig előfordul, azt kivédeni nem lehet (pl. áramszünet), ezért az újrainduláskor – rövid ideig – ez a magas 100°C feletti hőmérséklet jelenik meg a teljes rendszerben, ezt az összes szerkezeti elemnek el kell viselnie. Ezért nem lehet pl. műanyagcsövet, gumibetétes csövet, stb. alkalmazni.
Fokozottan kell ügyelni a hőtágulási lehetőségekre is, bizonyos teljesítmény felett gondoskodni kell a napkollektorok nyári hűtéséről is.
· A nagy közeg-hőmérséklet miatt, napkollektoros rendszerekben az üzemi nyomás is magas, ezért a hőhordozó közeg forrásának elkerülése érdekében az üzemi nyomást körültekintően kell meghatározni, ami a forráspont hőmérsékletét is befolyásolja. Ezért célszerű az üzemi nyomást legnagyobb 3-4 bar érték alá beállítani, mivel úgy az alkalmazott fagyálló folyadék-víz keverék forráspontja nem emelkedik 150°C körüli érték fölé.
Az épületgépészetben általában 1-1,5 bar üzemi nyomást és 2,5 bar nyomásra alkalmas biztonsági szelepet alkalmaznak. Meg kell tehát nézni, hogy a beépített berendezések megengedett legnagyobb nyomása a biztonsági szelep nyitó-nyomásánál magasabb kell, hogy legyen.
· Egész évben üzemelő napkollektoros rendszereket általában fagyálló folyadékkal kell feltölteni. Ez fokozott figyelmet és körültekintést igényel, ugyanis csak nem mérgező, propilén-glikol alapú, illetve monopropilén-glikol alapú fagyállót szabad alkalmazni, és akkor is rendszeresen ellenőrizni kell, hogy meghibásodás esetén a fagyálló folyadék az ivóvíz hálózatba ne kerülhessen be.
Melegvíztároló méretét célszerű úgy meghatározni, hogy a tároló térfogata körülbelül egyezzen meg a napi melegvízfogyasztás (45°C-ra számított) mennyiségével.
Használati-melegvíz készítő rendszereket
általában úgy célszerű méretezni, hogy a
napkollektorok átlagos nyári napon a szükséges
melegvíz mennyiséget teljes egészében